Egy osztály kirándulás történetét fogom most nektek elmesélni. 3 napos kirándulásra mentünk az osztályommal. A történet a 90-as évek végén, a gimnáziumi éveim utolsó előtti évében történt és 3 osztály töltött el együtt néhány kellemes napot Balatonon.
Az osztályunk nagy része lányokból állt – néhányan mind agyilag és testileg is fejlettebbek voltunk az átlagnál, így a fiúk kedvenc „céltáblája” volt az a négyes, akikről most mesélni fogok. Természetesen a neveket megváltoztattam, de engem ismertek, ez az én blogom ezen az oldalon. Mendi vagyok, néhány fotómat már láthattátok itt az oldalon. Most a negyvenes éveim vége felé közeledek, egyedülálló szerencsére magamnak köszönhetően jó anyagi körülmények között élek Budán a városra néző panorámás lakásomban.
A mi időnkben már szerencsére nem volt annyira szigorú az öltözködési szabály a gimiben, már volt néhányuknak mobil telefonja is amivel már fotókat is lehetet készíteni, igaz, még az internet nem volt rajta elérhető. De nem is ez volt a lényeg.
Volt egy lány, aki igen jó körülmények között élt, hiszen szülei tehetős emberek voltak, olyan cuccokban járt, ami külföldről hoztak be a szülei egy-egy kiruccanásukkor. Egyszer bejött egy videókamerával és azzal dicsekedett. Ennek a handycam-nek – mert akkor így hívtuk – szerepe lesz a történetemben.
A lányt Ildinek hívták, egy évvel volt nálunk idősebb, mert egy évet kimaradt a gimiből egy külföldi út miatt.
Ildi a padtársam volt és egyik alkalommal az órán halkan a fülembe súgta, hogy mutatni valója van a kamerán. A történethez hozzátartozik, hogy bár volt már dolgom srácokkal, de a csókolózásnál tovább nem jutottunk, mert elég mamlaszok voltak a fiúk. Tehát, mondjuk úgy még nagy élményem nem volt. Néhány házibulin a fiúk a tapizásnál tovább nem tudtak menni, mert addigra már bepiáltak.
Szünetben kimentünk az udvarra és egy eldugottabb helyen megmutatta mi van a kamerán. Fekete fehér képen egy kert látszódott és a felvétel egy magasabb pontról készülhetett, talán egy ablakból.
Mi ez? Hol készült? – kérdeztem. – Én csináltam az erkélyünkről. A szomszéd kertje. Tudod, az a híres színésznő lakik mellettünk.
Tudtam kiről van szó, de nem publikus. A filmen egy zöld, füves terület látszik egy szép medencével, minek a szélén egy fiatal férfi napozott meztelenül, hanyatt fekve. Néhány pillanat múlva kijött a színésznő, egy bikini volt rajta. Annyit elmondhatok, hogy a hölgy ismert volt igen szép nagy és formás melleiről, több filmjében is megmutatta.
A nő leült a férfi mellé és a nemi szervéhez nyúlt, majd izgatni kezdte, mire az megduzzadt és teljesen megtöltötte a markát.
Ildi kikapcsolta a kamerát és a táskájába tette.
Ha érdekel, majd a többi részét is megnézhetjük a kiránduláson – mondta. Belepirultam a látottakba, mert még nem láttam férfi izéjét.
Visszamentünk az osztályba az utolsó órára amit az osztályfőnöknő tartott. Az oszifő a fiúk kedvence volt. 40-es vörös dekoratív jelenség, férj és gyerek nélkül. Látszott is rajta, hogy nem lóg rajta senki. Egyszer Laci csinált róla egy fotót stikában a telefonjával, hozzám is elkerült egy köremailben a fotó, gondolom véletlenül. Itt még elsősök voltunk. Azóta változott egy kicsit.
Néhány történet keringett róla és a negyedikes fiúkról, de bizonyíték semmi.
Hétvégére volt betervezve az osztálykirándulás, az év utolsó kirándulása még a nyári szünidő előtt. Erről volt szó az órán is.
Gitta „néni” mert így hívták a tanárnőt egy kivetítővel és egy képekkel teli diával jött be.
Na gyerekeim, most 45 perc Balaton és környéke kép, hogy kedvet kapjatok, bár az már biztos megvan. Kiosztok egy pakkot mindenkinek, abban benne van, hogy mit legyen nálatok. Ruházat, , gyógyszer meg … de már nem az első eset így együtt. Bár úgy volt, hogy én nem tudok menni, de elhárultak az akadályok, így én leszek az egyik kisérő, a másik pedig a IV. b. osztályfőnöke. Ismeritek, volt bent órát adni helyettesítőként. István tanár úr.
Dani gyere, és alítsd be a gépet. Negyven perc elteltével okosabbak, szebbek és idősebbek lettünk, de megismertük a Balatont és környékét.
Eljött a hétvége. Péteken a megbeszélt időben érkeztünk a sulihoz. Három busz várt ránk, irány a Balaton. Folyton az a videó járt az agyamban, meg amit rövid ideig láttam rajta. Nem ment ki a fejemből, vártam, hogy tovább nézhessem.
Miután megérkeztünk a szállodába, mindenki elhelyezkedett egy-egy kétágyas szobába. Én persze Ildivel voltam egy szobába, mellettünk Gitta néni. Volt egy közös ajtó, ami mind két oldalról nyitható volt, de gondolom, most be volt zárva.
A szobánknak volt egy terasza, ami a kertre, illetve a parkra nézett. A Balaton nem volt messze szabad szemmel is ellátunk a homokos fövenyre, de a szálláson is volt egy medence.
Kipakoltunk. Ildinél egy valamilyen táska is volt. Nem utazó táska, valami más volt benne. – Mi van benne? – kérdeztem. – Apám ha megtudja kinyír – mondta, és kinyitotta. Most nem régen kapta meg próbára – apja ismert fotós volt – de nem vitte magával most, mert analóg gépet használt.
Ellestem, hogyan kell használni. És képzeld, olyan is van benne, mint a távcső. Távoli fotót is lehet vele készíteni és van benne egy kártya. Film sem kell bele, sőt, visszanézheted és törőlheted, ha nem jó.
Megnézed? Várj csinálok rólad egy fotót! – De alig van rajtam ruha mondtam. De nem várt. Felül nem volt semmi rajtam, alulról meg még nem vettem le a szoknyámat.
Ne félj, a fejed nem lesz benne. Csináltak már rólad fotókat? – Dehogy! – mondtam. Elkattintotta. Nem is hallottam semmit.
Gyere, nézd meg. Odaléptem és mutatta. Melleim szépek voltak, a fejem tényleg nem látszott. Egy kicsit izgatott, hogy így látom magam és nem tükörben. Otthon igaz, néha beöltöztem egy-két merészebb ruhába.
Van még rajta valami? – kérdeztem. Szerintem igen, mert azt jelzi, van rajta 10 fotó. Biztos apám csinálta próbából és tovább léptette. Megint a szomszédjuk tűnt fel, de most nagyon közelről. A nő – a neve legyen Judit – felül már nem viselt semmit, telt keblei barnák voltak, alul nem láttuk mi volt, mert csak a combja látszott ahogy helyezkedik a napozón. A kép kicsit életlen, lehet akkor próbálta.
Ildi nem tudta mire gondoljon, míg nem jött a következő fotó. A színésznő félreértelmezhetetlen pózban egy fiatal sráccal.
Jó! Ennyi elég. Én nem tudom apám miből él, de. Na nézzük mit tud a gép.
Hát azon a fotón ott volt megint egy olyan dolog, hogy éreztem kicsit lent valamit.
Lányok! – szolt a két szobaközti ajtó másik feléről a tanárnő hangja. Kész vagytok? Irány a medence! Lent találkozunk.
Hallottuk, hogy csapódik a szobaajtaja. Ildi kiment a kezében a fényképező géppel a teraszajtóba. Néhány perc múlva az oszifő is leért a partra. A barátnőm várt néhány percet, a szeméhez emelte a fényképezőgépet, matatott valamit, majd megnézte a művét.
Azta! Ez nagyon klassz! Idenézz! – A kjelzőn csak egy nagy halmot lehetett látni. A tanárnő mellei betöltötték az egész képernyőt ahogy jött vissza a víz felöl.
Csinálsz rólam képet? – kérdezte.
Nem is tudtam, hogy hogyan kel kezelni, nem nagyon akaróztam, nehogy elrontsam.
– Csak belenézel, és megnyomod a gombot. Automata.
Ildi kora miatt éretteb volt. Mellei is nagyobbaknak tűntek, de nem láttam még meztelenül. Ledobta a pólóját Csinálj így is. Várj! Előre hajolok, mint ha a táskámból vennék ki valamit.
Ahogy lehajolt mellei előre billentek. Alul csak a kis bugyija volt. Aztán felém fordult, melleit megemelte, mint ha felém kínálta volna.
