Egy hétvége a tanyán

Egy hétvége a tanyán 1. rész

Meleg nyári nap volt. A vidéki tanyámon szerettem volna kipihenni a hét fáradalmait. Pénteken délután értem le, kellemes hétvégének ígérkezett.

Szereplők

Egy hétvége a tanyán

A kerti medencémben már kellemes volt a víz. Kipakoltam a cuccaimat és gondoltam, egy hideg sörrel kiülök a fűre, mikor megcsörrent a telefon.

Lent vagy? –  szólt bele egy női hang, azonnal tudtam ki az. Nem volt meglepetés, mert tudta, hogy mikor megyek le a tanyára.  – Igen. Már itt vagyok.

Ha el tudok szabadulni, lemennék én is. Vagy vársz valakit?  – Elméletileg egy másik ismerős házaspár is jelezte, hogy lejönnének, ha nincsenek útban. Nem először voltak nálam.

Gondoltam elférünk, ezért a hangnak csak annyit mondtam.  – Ha nem zavar, hogy nem kettesben leszünk, akkor persze.

Ismerem őket? – kérdezte. – A férfit igen. Már találkoztál is vele. Meg is jegyezted, hogy elférne az ágyadban – válaszoltam.

Te jó ég! – ki lehet az? – kérdezte.

– Majd megtudod, ha itt lesz. Viszont nekem meg a felesége jön be. De a feleségét is ismered, mert én régebben kavartam vele. Csak azóta eltelt egy kis idő és ők összejöttek.

 – Akkor lent találkozunk. Lehet, már este lemegyek, de holnap biztos ott leszek – mondta. Milyen piát vigyek?

– Van minden. A haverom ígért egy kis boldogítót is – válaszoltam, és letettem a telefont. A haverom is reggelre ígérték magukat. Csapunk egy jó bulit. Elég volt a hajtásból.

Miközben a következő napon járt az agyam, belekortyoltam a sörömbe és kiültem a medence mellé. Még melegen sütött a nap, ezért meg is mártóztam a kellemes vízben. Mivel senki nem lát rá a portámra, nyugodtan hűsölhettem  pucéran a medencében a régi emlékeim között kutatva, egy-egy itt kellemesen eltöltött napra emlékezve amit magamban, vagy barátaimmal töltöttem el.  

Lassan sötétedett, amikor egy autó állt meg a kapu előtt. Na, ezek kik lehetnek – gondoltam magamban. A telefonom is megcsörrent.

– Itt vagyunk! – szólt bele a haverom.

– Nyitva a kapu – feleltem. Kocsiajtó csapódás, kapunyikorgás, majd Jani haverom és két női fej jelent meg a sövény felett. Hoppá! Ki az a másik nő? Én meg itt ülök pucéran a vízben.

Ki lehet ez? Na mindegy. Már sok mindent nem tudok tenni pucérságom elrejtésének érdekében.

Ahogy kiléptek a sövény mögül teljes alakjában megláthattam őket. Jani párját már ismertem közelebbről is, nem változott semmit, még mindig dekoratív volt és most sem rejtette véka alá a testét.

A feszes, mélyen dekoltált póló most is kiemelte nem kicsiny melleit. No, de a másik leányzó láttán bántam a pucérságom. Felül fürdő bikiniben volt. Mellei nagyobban voltak mint a másiknak és korban is egy 20 évvel fiatalabb volt.

Próbáltam úgy ülni a medencében, hogy legalább ne vegyék észre, hogy meztelen vagyok, de amikor odaértek Éva azonnal kiszúrta, hogy nincs rajtam semmi.

– Szia vénember! Ne izgasd magad! Otthon vagy, azt csinálsz amit akarsz. A kolléganőm is látott már faszt.

Nem csodálkoztam el a stíluson, Éva mindig ilyen volt.

– Bemutatom a lányt. Vera. Egy helyen dolgozunk. Gondoltuk Janival nem gond, ha Ő is eljön. Szabad a hétvégéje, a hapsija Londonban van.

– Jani! a hűtőben van pia bőven. Meg üdítő is, ha azt kértek. A székeket megtalálod, ha valakinek van kedve még beugorhat ide mellém, ha nem szégyenlős.

Jani kihozta a székeket, körbeülték az asztalt. Éva is ledobta a pólóját, rajta is fürdőruci felső volt. Duzzadó kebleit alig takarta a szövet. Vera leejtette az öngyújtóját és amikor lehajolt érte szúrtam ki, hogy egy kis tanga bugyi lehet rajta, mert alig takarta a nemi szervét.

Amikor lehajolt vissza is nézett, szinte nekem mutatta meg mi is van ott. Éva hozott nekem egy kis mandula pálinkát. Amolyan női ital, de kellemes az íze. Leült a medence szélére pont velem szembe és felhúzta a combját, közben ki-be tárogatta szép lassan, szinte oda sem figyelve. Amikor kitárult, kicsit úgy hagyta, aztán lassan visszazárta.  

Megint megcsörrent a telefonom. Ági. hívott. Jelezte hamarosan el tudna indulni. A férje ugyan nehezen, de elengedte. Szabad a hétvégéje. Azt mondta neki, hogy egy barátnőjénél lesz. Másfél óra és itt van. Janit félre hívtam és jeleztem neki barátnőm jöttét.

– Még mindig az a csajszi? – kérdezte.

– Igen. Elleszünk itt ötösben.

A hölgy, aki hamarosan megérkezik kellemes ötvenes. Filigrán, de arányos kinézetű. Formás mellek, kemény fenék és meleg ágyék. Évek óta összejárok vele. Érti a dolgát, és mikor időnként a kezébe veszi a farkam, nagyon jól bánik vele.

Közben Éva becsusszant a medencébe és felém evickélt. A mellei hullámoztak a víz tetején. A farkam merevedni kezdett. Szerencsére lassan besötétedett. Mellém ért és megkérdezte.

– Vársz még valakit? – Igen mondtam és le sem tudtam venni a szemem a vízen lebegő melleiről. A felhajtó erő megtette a hatását. A két duzzadó kebel lágyan ringott a vízen. Annyira közel volt hozzám, hogy néha hozzám ért.

– Tudja, hogy mi régebben jóban voltunk? – kérdezte. – Igen – feleltem.

– És az nem fogja zavarni, hogy ma akár újra a számba veszem a farkad? – közben lenyúlt érte és finoman húzogatni kezdte.

– Hát, ez majd kiderül. De nem hiszem, hogy gond lenne, ugyanis nagyon bejön neki a Janid. Ne csodálkozz, ha esetleg Ő, majd a férjedet fogja a szájára venni.

– Óh! Ez érdekes lesz. Mikor jön?

– Hamarosan – feleltem, miközben Ő, tovább játszott a farkammal a víz alatt.

Közben teljesen besötétedett, szinte vaksötét volt a kertben, hiszen lámpafény egy darab sem volt közel s távol.

– Világítás kell valakinek? – kérdeztem.

– Elég egy kis laza fény. Jó ez a mindent eltakaró sötét – nevetett Jani. – Tudod hol a rejtett világítás kapcsolója – feleltem neki.  Néhány másodperc múlva gyenge és sejtelmes fény gyulladt ki a medencétől néhány méterre. Arra volt elég, hogy valamit lássunk tőlünk 1-2 méterre. Csak annyit láttam, hogy Vera levette a bikini felsőjét és a kis szoknyácska sem volt rajta.

Folytatom

Comments are closed.